Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSSVasárnap, 27.07.2025, 08:53

Форношська ЗОШ I-II ступенів з угорською мовою навчання

Honlap-menü
Körkérdésünk
Оцените мой сайт
Összes válasz: 20
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Főoldal » 2014 » Március » 16 » Március 15
16:16
Március 15
Nemzeti ünnep
Március 15

1848. március 15-én a magyar emberek kokárdát tűznek a ruhájukra, és az épületeken is magyar zászlót lenget a szél. Minden településen megemlékeznek az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseiről, megkoszorúzzák a 48-as emlékműveket, szobrokat.

A Fornosi Általános Iskolában megrendezett

 Nemzeti ünnep forgatókönyve

 

Ünnepi beszédet mond Fodor Vali, iskolánk igazgatóhelyettese.

Magyar himnusz!

Mesélő (Barta Teodóra): 1848 tavaszán Európa több országában forradalom tört ki. Március 14-én este eljutott Pestre a bécsi forradalom híre. Ez arra buzdította a magyar fiatalokat, hogy nyilvánosságra hozzák a 12 pontban megfogalmazott követeléseiket, és harcoljanak azok valóra váltásáért.


 
           Mesélő (Kovács Anasztázia): Az akkor még csupán százezer lakosú Pesten a Pilvax kávéház volt a legnépszerűbb találkozóhelye az egyetemistáknak. 1848 tavaszán itt gyülekezett az a forradalmi hangulatú csoport is, akiket már akkor is márciusi ifjaknak neveztek. Március 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk vívják ki a sajtószabadságot. Addig ugyanis csak a bécsi udvar jóváhagyásával jelenhetett meg bármilyen magyar nyelvű írás.

Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger - Bodnár Barbara

Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.

Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.

Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.

Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;

Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!

Mesélő: Reggel fél 9 tájban egy csoport fiatalember lépett ki a Pilvax Kávéházból és indult sietősen, rendezetlen menetben a közeli egyetem felé. Arcukba havas esőt vert a szél. Hányan voltak? Negyvenen? Nyolcvanan? Nem tudjuk pontosan. Annyi biztos, hogy kevesen. Elenyésző szám a százezres városban.

Németi Fruszina: Lucskos utcán gyalogolt a kis csoport; kitért útjukból targonca, lovas szekér. Nem kiabáltak, nem énekeltek, még ütemre sem léptek. Mégis, amerre elhaladtak, kinyíltak az ablakok. A boltosok az üzletajtóból mutogattak rájuk, a járókelők ámulva álltak meg. Itt is, ott is lelépett valaki a járdáról, és csatlakozott a menethez. Elöl nyurga, barna arcú fiatalember haladt, szigorú, elszánt tekintettel, Petőfi.

Király Réka: Mentek, hogy maguk mellé vegyék az egyetemistákat, talpra állítsák a pesti nép ezreit - kiverekedjék a magyar szabadságot, vagy meghaljanak érte.

Petőfi Sándor: Kemény szél fúj (részlet) Puskás Bernadett

Kemény szél fúj, lángra kap a szikra,
Vigyázzatok a házaitokra,
Hátha mire a nap lehanyatlik
Tűzben állunk már tetőtől talpig.

Édes hazám, régi magyar nemzet,
Alszik-e csak a vitézség benned?
Vagy apáink halálával elhalt?
Illik-e még oldaladra a kard.

Dal: Kossuth nóta.

Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje!!
Ha még egyszer, azt üzeni,

 Mindnyájunknak el kell menni,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!!!

Esik eső karikára,
Kossuth Lajos kalapjára!!
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!!
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!!!

Kossuth Lajos azt üzente,
Elfogyott a regimentje!!
Ha elfogyott kettő-három,

lesz helyette harminchárom,
Éljen a magyar szabadság,
Éljen a haza!!

Mesélő: Az egyetemek fiataljai mind csatlakoztak a menethez. Landerer és Heckenast nyomdájához már közel kétezren érkeztek, hogy cenzúra nélkül nyomtassák ki a magyar nép követeléseit, az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét, A Nemzeti dalt.

Nemzeti dal (Nagy Dávid)

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Mesélő: Landerer nyomdája előtt már valamennyi írótársunkat mind együtt találtuk, itt csatlakoztak hozzánk a Nemzeti Színház tagjai is. A nyomtató gépet elsőnek ragadta meg Irinyi, a második nyomást Petőfi, a harmadikat én tettem vele, hogy, ha a merénylet szerencsétlenül üt ki, minket érjen a csapás, ne az ártatlan nyomdai személyzetet. Így lett kinyomtatva Magyarországon a szabad sajtónak legelső terméke.

(A szereplők felváltva mondják a pontokat.)


Mit kíván a MAGYAR NEMZET?
Legyen béke, szabadság és egyetértés.


1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereget.
6. Közös teherviselést, képviseletet egyenlőség alapján.
7. Az úrbéri viszonyok megszüntetését.
8. Esküdtszéket.
9. Nemzeti Bankot.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státuszfoglyok bocsáttassanak szabadon.
12. Unio, vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése.

Dal: Ungnak és Tiszának

Ungnak és Tiszának sebes a járása
Mint konok szívünknek szilaj lobogása
Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának
Arcunkra rótt jele ősi kopjafának.

Vereckénél susog rengeteg nagy erdő
Lovasoknak árnya az egekig felnő
Az egekig felnő sűrű sötét felhő,
Eleink porából támad bíbor eső.

Munkács szép várának kövei peregnek,
Zrínyi Ilonának könnyűi erednek.
Könnyűi erednek, sárral keverednek,
Valahol titokban zászlókat temetnek.

Csillaglátó táltos forrósítsd a vérem,
Ne hagyd elszunnyadni, acélozd meg hitem.
Acélozd meg hitem, én egyetlen kincsem,
Amit nem vehet el semmiféle Isten.

Ungnak és Tiszának örök a járása,
Mint konok szívünknek szilaj lobogása,
Szilaj sodorása Ungnak és Tiszának
Őrzői vagyunk még ezeréves lángnak.

 

Mesélő: Hamarosan teljesült a Budára özönlő tömeg kívánsága. Táncsics börtönének ajtaja megnyílt. A nép diadalmenetben hozta Táncsics Mihályt a szegényparasztság érdekeinek képviselőjét.

Petőfi Sándor: A szabadsághoz (részlet)    Nuszer Georgina

Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!
Oly sokáig vártunk rád epedve,
Annyi éjen által, mint kísértet,
Bolygott lelkünk a világban érted.

Kerestünk mi égen-földön téged
Egyetlenegy igaz istenséget,
Te vagy örök, a többi mind bálvány,
Mely leroskad, egy ideig állván.

Mesélő:    Este díszelőadásra hívták az érdeklődőket, a Nemzeti Színházba, ahol Katona József Bánk bán című darabját adták elő a színészek és elszavalták a Szózatot.

Szózat (Gelbics Nelli)

Hazádnak rendületlenűl 
Légy híve, oh magyar; 
Bölcsőd az s majdan sírod is, 
Mely ápol s eltakar. 

A nagy világon e kivűl 
Nincsen számodra hely; 
Áldjon vagy verjen sors keze; 
Itt élned, halnod kell. 

Ez a föld, melyen annyiszor 
Apáid vére folyt; 
Ez, melyhez minden szent nevet 
Egy ezredév csatolt. 

Itt küzdtenek honért a hős 
Árpádnak hadai; 
Itt törtek össze rabigát 
Hunyadnak karjai. 

Szabadság! itten hordozák 
Véres zászlóidat, 
S elhulltanak legjobbjaink 
A hosszu harc alatt. 

És annyi balszerencse közt, 
Oly sok viszály után, 
Megfogyva bár, de törve nem, 
Él nemzet e hazán. 

S népek hazája, nagy világ! 
Hozzád bátran kiált: 
"Egy ezredévi szenvedés 
Kér éltet vagy halált!" 

Az nem lehet hogy annyi szív 
Hiában onta vért, 
S keservben annyi hű kebel 
Szakadt meg a honért. 

Az nem lehet, hogy ész, erő, 
És oly szent akarat 
Hiába sorvadozzanak 
Egy átoksúly alatt. 

Még jőni kell, még jőni fog 
Egy jobb kor, mely után 
Buzgó imádság epedez 
Százezrek ajakán. 

Vagy jőni fog, ha jőni kell, 
A nagyszerű halál, 
Hol a temetkezés fölött 
Egy ország vérben áll. 

S a sírt, hol nemzet sűlyed el, 
Népek veszik körűl, 
S az ember millióinak 
Szemében gyászköny űl. 

Légy híve rendületlenűl 
Hazádnak, oh magyar: 
Ez éltetőd, s ha elbukál, 
Hantjával ez takar. 

A nagy világon e kivűl 
Nincsen számodra hely; 
Áldjon vagy verjen sors keze: 
Itt élned, halnod kell.

 

Mesélő: Kedves közönség! Fogadják szeretettel iskolánk „Rozmaring„ tánccsoportjától a Szatmári csárdást!

 

Mesélő: Végezetül közösen énekeljük el a Szózatot!

 

Köszönjük kedves figyelmüket, viszontlátásra!

Megtekintések száma: 275 | Hozzáadta:: ZholtBodnar | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Belépés
Keresés
Naptár
«  Március 2014  »
H K Sze Cs P Szo V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Mentett bejegyzések
Barátaink:
  • Ingyenes honlap létrehozása
  • uCoz közösségi fórum
  • Ingyenes online játékok
  • Oktatóvideók
  • A legjobb uCoz-os weboldalak

  • Copyright MyCorp © 2025
    Honlapszerkesztő - uCoz